Ige Rádió | keresztény online rádió

Az erdei pinty (Fringilla coelebs)

Augusztusban, amikor az erdei pintyek megjelennek a házunk előtt az utcában, akaratlanul is az őszre gondolok. A nyár még tartja magát, de valami már mozdul a madárvilágban. Az égen átvonuló gólyákhoz hasonlóan az erdei pintyek is jelzik, hamarosan véget ér a meleg évszak.

Az erdei pinty magevő énekesmadarunk, vonuló faj. Különleges azonban, hogy főként a tojók indulnak útnak délebbre, míg a hímek gyakran helyben maradnak. Kis csapatokba verődve, közösen vészelik át a telet, akár a legzordabb napokat is.

A februári madarász túránkat a Háromszék, Uzon község határában fekvő Cseredomb irányába vettük. A Cseredomb alatti mező, gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik. A vidék a múlt évszázadok során számos emberi kéz munkáját viseli magán. A táj az ember és természet harmóniáját tükrözi, egy varázslatos hely, ahol a természet minden apró rezdülését meglehet figyelni.

 Vörös vércse (Falco tinnunculus) és nagy őrgébics (Lanius excubitor)

Az év első napján a Sepsiszentgyörgytől nyugatra fekvő Gémvárához vezetett az utam, ahol két barátommal Pocsony Árpáddal és Horváth Leventével találkoztam. Több évtizedes hagyomány, hogy újév első napján kimegyek a természetbe. A Gémvára a környező erdő peremén, a Debren patak mentén, terül el, ahol a patak kristálytiszta vize és a környék nyugodt légköre egyedi élményt nyújt. Habár a domboldal már nem úgy néz ki, mint gyermekkoromban, ezért erősen kell kutakodnom az emlékekben, hogy felleljem az egykori kinézetet, mert facsemetékkel van beültetve a hely.

Szürke gém (Ardea cinerea) és Vízirigó (Cinclus cinclus)